Szakember vs. vezető: Miért nem működik a 'legjobb szakemberből lesz a legjobb vezető' elv?
Szerző: Dobrai Consulting
A két szerepkör gyökeresen eltérő kompetenciákat igényel. A szakember a feladatokra fókuszál, a vezető viszont az emberekre.
A szervezetek gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a legkiválóbb szakembert nevezik ki vezetőnek. A feltételezés az, hogy a szakmai tudás automatikusan jó vezetővé is teszi az embert. A valóság azonban az, hogy a két szerepkör gyökeresen eltérő kompetenciákat igényel. A szakember a feladatokra fókuszál, a vezető viszont az emberekre. A szakember a mély, speciális tudásával tűnik ki, míg a vezetőnek a kommunikációban, az empátiában és a konfliktuskezelésben kell jeleskednie. Ez a kompetencia-különbség komoly problémákat okozhat, ami nemcsak a vezetőre, hanem a csapatra és a szervezet egészére is hatással van. .
A rendszerszemléletű vezető felismeri, hogy a vezetés nem egy elszigetelt készség, hanem egy komplex kompetencia-rendszer. A vezetőnek képesnek kell lennie a feladatok delegálására, a visszajelzések adására, a motiváció fenntartására és a konfliktusok kezelésére. A legjobb szakember gyakran a mikromenedzselés csapdájába esik, mert képtelen elengedni a kontrollt, és bízni a munkatársakban. Ez a bizalmatlanság aláássa a csapat morálját, és gátolja a fejlődést. A vezetői kompetenciák hiánya a mentális jóllétet is rombolja, hiszen a vezető és a beosztottak is frusztráltakká válnak.
Az emberközpontúság a vezetés alapja. A vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy a munkatársaiban ne csak a munkaerőt lássa, hanem az embert is. A mediációs szemlélet a konfliktusok építő jellegű megoldásában is kulcsfontosságú. A vezetőnek meg kell tanulnia a párbeszédre épülő vezetést, és ahelyett, hogy parancsokat adna, a közös megoldásokat kell keresnie. A családbarát megközelítés a vezetés emberi oldalát hangsúlyozza. A vezetőnek oda kell figyelnie a munkatársai életére, és támogatnia kell a munka-magánélet egyensúlyát.
Dobrai Zoltán - a Dobrai Consulting alapítója, ügyvezetője, több civil szervezet létrehozója és elnöke. Teológiai és pedagógiai tanulmányait követően a mentálhigiéné, a mediáció és a rendszerszemléletű családterápia területén képezte magát, majd pszichodrámában is elmélyült. Pályafutása során kommunikációs kampányokat és kis-, valamint több ezres tömegeket megmozgató rendezvények kommunikációját vezette, és felsővezetők mellett dolgozott stratégiai tanácsadóként. Szenvedélye az alkotás: az motiválja, ha összetett rendszerekben gondolkodhat és nehéz problémákat oldhat meg. Legfontosabb értékének a közösséget és a kapcsolatokat tartja. Folyamatosan tanul és saját fejlődése érdekében maga is él a coaching eszközével. Szabadidejében legszívesebben kertészkedik.
